Számos tanulmány megerősítette, de ha ez nem lenne elég, ott van több száz év és számos kultúra tapasztalata, mely mind alátámasztja, hogy az együtt alvás kifejezetten előnyös is tud lenni nem csak a pici, de a szülők számára is.
Az így alvó gyerekek pszichés fejlődése, de még a későbbi tanulási képessége is nyereséggel zár a “hol aludjon a gyerek” versenyben.
Amennyiben a gyermekünk példásan átalussza az éjszakákat, bátran aludhat a saját szobájában. Ám ha őt más fából faragták, akkor számára nagyon megnyugtató lehet éjjelente a szuszogásunkat hallani, érezni a testünk melegét, mely által kevésbé lesz hajlamos az éjszakai felébredésekre.
Arról már nem is beszélve, hogy nekünk milyen gyönyörűség érezni a kis testének közelségét, beleszippantani abba a csodás baba bőrébe, ami mellett lebiggyesztett kupakkal kulloghat el a legjobb parfümünk is. És bónuszként azonnal ott vagyunk, ha picikét megébredne. Ez azért jó, mert nem kell mennünk sehova. Ott vagyunk, és sok esetben már a tudat elég a számára, hogy mindketten békésen visszaaludjunk, így reggel nagyobb eséllyel fogunk mi a tükörbe nézni, és nem egy zombi.

Ez különösen fontos, hiszen a pihenés, és az ÉN-idő az első években jobbára a toalettes pillanatainkra korlátozódik, ott is arra a fapados verzióra, ahogy a résnyire nyitott WC ajtón át a lábunkat kilógatva biztosítjuk arról a csemeténket, hogy csak semmi pánik, anya megvan, nem nyelte el őt örökre a fajansz vízesés.