Szivárog az Antarktisz
Szivárog az Antarktisz vize, és sosem találnád ki, hogy merre, vagy hogy ott mit találtak benne.
Na de kezdjük az elején, hogy egyáltalán miből jöttek rá a szivárgásra. Abból, hogy a jég felszíne eddig ismeretlen okból, akárcsak Pom Pom, fel-le hintázott. Ez szolgáltatott a kutatóknak arra okot, hogy lefúrjanak az Antarktisz jege alá, de nem csak néhány méterre, hanem egy speciális fúróval 4 km mélységbe. Gondolj csak bele, eközben olyan jégbe zárt levegőbuborékokon haladtak át, amit még a reneszánsz korában élt emberek lélegeztek be, majd az ókori Rómában, illetve az utolsó mamutok a jégkorszakban. És ahogy közeledtek a Föld magjához, nem csak a nyomás növekedett, de az addig szilárd halmazállapotú jégoszlopban egyszer csak bumm, folyékony víz lett. De nem csak néhány csepp, hanem komplett tavak, amiből tudod mennyit találtak? Több százat, melyek közül a legnagyobbat, ami csupán 15 millió évig volt a külvilágtól elzárva, az orosz kutatók elnevezték Vostoknak. Eközben persze mások is fúrtak. A Whillans-tónál például 800 méter jeget átolvasztottak, majd abból ügyelve arra, hogy nehogy ők maguk szennyezzék azt be, ultra biztosan vettek mintákat. És attól, amit abban találtak, eldobod az agyad. Nemcsak hogy 3900 különböző baktériumot meg mikrobákat, hanem rákokat, meg halakat, 20 centi hosszú halakat, amik meg a kőzetekből kinyert kémiai energiából tartják fennt magukat. Vasat, ként, nitrogént esznek, amit a jég alatt lassan vándorló víz keringtet. Az a víz, amiről most már tudjuk, hogy az Antarktiszból titkos alagutakon keresztül, egész folyórendszereket képezve a tenger alá csorog le. Aztán ugyanez a víz néhány hét alatt teljesen eltűnik, majd másutt feltűnik. Alulról nyalogatva a jégtáblákat, gyorsítva a gleccsereket. Miközben ha nem is nagymértékben, de mérhetően módosítja a tengerszintet. És itt nem állunk meg. Tippelj, hogy hol találni még ilyen totális sötétségben leledző föld alatti tengereket? A Marson, meg a Jupiter holdján, az Európán és a Szaturnusz Enceladus nevű holdján. És most jön az egymillió forintos kérdés. Ha itt a Földön a jég alatt totális sötétségben és elszigeteltségben ilyen ökoszisztémák virulnak. Akkor szerinted lehetnek a Jupiteren és a Szaturnuszon is hasonlóak? Csak mert az Enceladus amolyan gejzírjeiben találtak már hidrogénmolekulákat, ami hasonló kémiai energiára utalhat. Akárcsak az a vízgőzcsóva, ami meg egyre összetettebb szerves komponensek jelenlétét igazolhatja. Éppen ezért indult el oda egy szonda, hogy az élet lehetőségeit a bolygó jégpáncélja alatt megvizsgálja. És most jön a türelem, meg az ő rózsája, mert azt, hogy ott mit fog találni, kicsit később fogod megtudni, mint azt, hogy ezt a 100 ezer forint értékű kozmetikai kalendáriumunkat ki fogja megnyerni? A Clipper nevű szonda ugyanis leghamarabb 2030-ban fogja csak a Jupitert elérni. Ezzel szemben te idén november 24-ig még tudsz játékunkra jelentkezni. Ehhez pedig semmi mást nem kell tenni, mint a bionkban lévő linkre kattintani, és itt pár másodperc alatt regisztrálni.
További érdekes és hasznos videóért érdemes követni, extra tartalmakért pedig a táblánkra kattintani.